Hello 2015

Akárhogy nézem, 2014 nem az én évem volt. Az eleje olyannyira eseménytelen volt, hogy szinte semmire nem is emlékszem, majd az év második felében több emberben is nagyot csalódtam. Az végére, viszont teljesen átértékeltem az eseményeket. Mostanra úgy érzem, kifejezetten jót tettek nekem ezek, nagyon sokat tanultam belőlük. Az év legjobb részének, pedig egy hónapot tudok megnevezni, augusztus közepétől szeptember közepéig.

large (34)

Annak a négy hétnek az első felében, teljesen átvette az életem a spontaneitás. Nem azt mondom, hogy mindig mindent percre pontosan megterveztem, de szerettem előre tudni, hogy mivel számoljak, mikor hol leszek, hogy osszam be az időmet. Két barátnőm mondogatta nekem folyton, hogy ne érdekeljen semmi, legyek spontán, hagyjam hagy alakuljanak maguktól a dolgok. Igazuk lett. Elindultam itthonról, barátnőm ebéddel várt, aztán egy két telefon és azon kaptam magam, hogy baromi jól érzem magam egy másik régi barátnőm társaságában, az akvárium teraszon, a melegben, a harmadik fröccsömet szürcsölgetve, majd egy fél óra elteltével már a szakadó esőben ugyanott, bőrig ázva, esernyő alatt, ami persze semmit sem ér, zárásnál kilépő piával, mert mi mint “kemény mag” igazán megérdemeljük, majd a gyrososnál a taxist várva, már a következő napi spontán bulit tervezve, amire aznap este hívtak meg. Onnantól új társaság, új helyek, új emberek, új események sora várt, de még mielőtt ráeszmélhettem volna mennyi minden változott meg körülöttem, már csomagoltam is. Pakoltam is be egy hatalmas piros színű bőröndbe, hogy újra láthassam a kedvenc városomat, New York-ot. Két hét, mintha két nap lett volna, úgy telt el és sajnos vele együtt a nyárnak is vége lett.

large (38)

Karácsonykor azonban valamiért azt éreztem, minden a helyére került. Újra. Otthon, barátokkal és sokszor egyedül, de épp ez volt a jó benne. Kipihentem magam, gondolkodtam. Eljött a szilveszter, majd 2015 első óráit már Pesten töltöttem. Fél egykor még az autópályán felfelé jövet, a kocsi hátsóülésén, a körülöttem lévő rengeteg tűzijátékot néztem, és eldöntöttem, hogy ez az év sokkal jobb lesz. Egy hét telt ez azóta és már most érzem, hogy jobb is lett.

large (36)

Nem fogadtam meg semmit, úgy klasszikus módon, hogy akkor most kijelentem, hogy “ezt meg ezt megfogadom”, egyszerűen csak elhatároztam pár dolgot és ha valamit elhatározok akkor az úgy is lesz. A többi pedig már csak rajtam múlik.

B

About B

Egész életemben a tökéletességre törekedtem. Aztán rá kellett jönnöm, hogy sosem leszek tökéletes, sőt még a közelébe sem érhetek soha. Egyébként is minek? A tökéletesség unalmas, így ha sikerülne is azzá válnom, megszűnnék érdekesnek lenni és inkább leszek érdekes, egyedi, esetleg megosztó, mint unalmas.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Protected by WP Anti Spam