Illatok

“Olfaktika: A szagokkal kapcsolatos kommunikációs kutatások tudománya. Kulturális  különbségek  mutathatók  ki  bizonyos  szagok  kedvelésében.” Emlékszem hányszor ismételgettem ezt a két mondatot az államvizsgámra készülve, mégsem tudtam megjegyezni ezt a szót. Olfaktika. Értelmét sem láttam soha igazán, csak nemrég jöttem rá, mit is takar és hogy mi is a kulcsa ennek az egésznek: az illatmemória.

A minap ott ragadtam egy bolt parfümös polca előtt. Igazából nem kerestem semmit, csak elbambultam, el voltam gondolkozva és elmerültem a saját kis világomban. Aztán mikor visszatértem, csak akkor vettem észre, hogy a férfi parfümök előtt állok, és pont szemmagasságban előttem egy ismerős üveg pihen. Idővel egyre több ismerős üvegre lettem figyelmes. Leemeltem őket egyesével és végig szagolgattam mindet. Hihetetlen volt milyen utazásban lett részem, évekkel ezelőttre repültem, tele emlékekkel, emberekkel, akik mára már idegenek. Mint a filmekben azok a jelenetek, mikor hirtelen bevillannak az emlékek és lepörögnek akár évek a szemünk előtt. De nem csak szituációk, hanem komplett személyiségek ugrottak be. A ‘cuba’ parfümtől a mai napig felfordul a gyomrom; a fehér Lacoste-ból mára egy kedves barát lett, egy új ember személyében; a fehér Diesel még mindig megmelengeti kicsit a szívem; a halálfejes kék Police-tól még mindig megrettenek; a Valentino-t megölelném és nem engedném el, nehogy újra elveszítsem.

Mindig is a nőiség jelképének tekintettem a finom illatot is. Olyan parfümöt akartam, mint amilyet anyukámon is tapasztaltam, hogy már az előtt megérkezik, mielőtt ő belépne a szobába. Mikor reggel leül az ágyam szélére, még egy fél óra múlva is érezem az ágy szélén. Mégsem az a tolakodó, irritáló vattacukorszag lepi be a környezetet, csak egyszerűen finoman otthagyta a nyomát, amerre jár.

tumblr_mq1a1oqPAT1r91uyxo1_r1_500

Ugyanígy szeretem a lakások egyedi illatát. Nem a légfrissítőt, vagy a különböző kemikáliákat, amiket mesterségesen bevetünk, hogy elfedjünk ‘minden kellemetlen szagot’. Arra gondolok, amit egyből megérzel, mikor belépsz az ajtón. Az öblítő illatát, a felmosóba használt fertőtlenítő szert, azt a szagot, amit a porszívó hagy maga után. Az éppen rotyogó levest, a sülő csirkét a sütőben, a süteményt, amit a nagymamád készít, mert tudja hogy az a kedvenced, vagy a kávéfőzőből áramló friss kávégőzt.

t

Pár héttel a parfümpolcnál ragadásom után, még az őszi hideg beköszöntötte előtt, lehúzott ablakkal kocsikáztunk a barátnőmmel végig a városon. Üvöltött a zene és élveztük a még kellemesen langyos levegőt, a városban a fényeket, a nyüzsgést, ami késő este is bizseregteti a várost, majd egyszerre szólaltunk meg, hogy milyen jó kaja illat árad be. Mindenhol másmilyen. Mégis ez az illata Pestnek. Amiben benne van a mester utcai gyrosostól kezdve, a Mlinar pékség illatán át, a borfelhő, ami körbelengi a Deák teret. Aztán valahogy ez összeáll és egy kellemes egyveleg lesz belőle.

tumblr_njkcukbkTG1qlgwjao1_500

Valahogy ekkor értettem meg, milyen szerepe van az illatoknak az életünkben. Sosem felejtem el, mennyire nem tudtam mit kezdeni ezekkel az idegen keveredő aromákkal, mikor először New Yorkba mentem. Annyira más volt minden. Nem csak az utak, az emberek, a méretek, de az illatok is. Két hétig egy olyan hotelban laktam, ami közvetlen egy Subway felett volt, így minden reggel elmentem mellette, ekkor persze még híre sem volt Budapesten. Majd két évvel később az Oktogonon keresztül sietve ugyanez az ismerős illat csapott meg. New York illat. A Subway akkor nyitott meg, nekem pedig New York illatává avanzsált a szívemben.

 

B

About B

Egész életemben a tökéletességre törekedtem. Aztán rá kellett jönnöm, hogy sosem leszek tökéletes, sőt még a közelébe sem érhetek soha. Egyébként is minek? A tökéletesség unalmas, így ha sikerülne is azzá válnom, megszűnnék érdekesnek lenni és inkább leszek érdekes, egyedi, esetleg megosztó, mint unalmas.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Protected by WP Anti Spam